Split

A gépünk

Megérkezés Splitbe

Splitben nem igazán voltunk a toppon. Már alig vártam, hogy véget érjen az az egy hét. Hvar szigetén voltunk. Az első szállásunk nem volt valami kényelmes, a házi néni pedig egy igazi sárkány, akivel a végén össze is vesztünk, mert az árat 3x felemelte 4 nap alatt. Sajnos otthagytam a szekrényben a két legszebb nyári ruhámat is, amiért az összeveszés után nem volt alkalom visszamenni.

Útban Hvar felé

Ezután egy nagyon kedves házaspárnál laktunk, ahol volt konyha is és tudtunk magunk főzni. A kertjük egy igazi paradicsom, tele szőlővel, zöld citrommal, gránátalmával, stb. meg sok-sok érdekes és gyönyörű virággal.

Házigazdáink

Egy napra Timurral kettesben elmentünk Hvar városba is, ami sokkal turistásabbnak tűnt, mint Stari Grad, ahol mi voltunk. Tele volt nagy szállodákkal, az utcák pedig tömve turistákkal. Sajnos nem vittünk fényképezőgepet, pedig lett volna mit fényképezni. Timurt a hátamon cipeltem és 35+ fok mellett bőven elég volt. Felmásztunk a hvari várba is. A kilátás mesés volt! Timurnak az egyik parkban sikerült egy hatalmas adag kutyaszarba is belelépni. Jó kis munkába telt, mire kitakarítottam belőle. :) Hátha szerencsét hoz!

Stari Gradnak nem volt nagy strandja, ami annyiból jó, hogy az emberek szétszóródnak a part mentén. Itt is, ott is egy-két család, egy-egy párocska, meg persze a helyi fiatalok, akik nagyon otthon érezték magukat. A horvátok nagyon kedves emberek. A játszótéren volt alkalmunk néhánnyal összeismerkedni, viszont a vendéglátásban dolgozók igyekeznek nagyot kaszálni, így mindig oda kell figyelni, hogy mennyit fizet az ember.

Stari Grad nyugodt hely

A nyaralás még egy érdekes momentuma, hogy Timur egyszer volt a vízben, akkor is a kezemben. Az idén nem ment egyáltalán bele a tengerbe. Talán hideg volt a víz, ki tudja. A 32 fokos medencéhez van szokva, mert az úszásórán ugyi ez van. Viszont nagyon élvezte a fecskéket, akik szüntelenül keringtek a fejük fölött a levegőben. A hátizsákból időnként fel-felugrott, hogy megpróbálja megérinteni őket. Megint volt néhány kedves epizódja kutyákkal is, és egy cicával is, melyet 2 kislány egy babakocsiban tologatott.

Az idővel szerencsések voltunk. Nem volt hőség és esett is egy kicsit. Teljesen elviselhető volt. Azt hiszem Hvaron én is el tudnék éldegélni, egy igazi kis paradicsom.

Gyűrűfű

Falunézőben - Tündér major

Gyűrűfűre augusztus elején érkeztünk. Azért mentünk oda, mert Pisti, anya testvére, építőtábort szervezett ott a diákjainak. Gondoltuk ez jó alkalom lesz egy kis kikapcsolódásra és a találkozásra. Gyűrűfű a Mecsek egyik kis falucskája, mely a 60-as évek végére elnéptelenedett, mert a lakosok száma 200 alatt volt és a szocialista rendszer politikája nem támogatta az ilyen apró falucskák bekapcsolását az infrastruktúrába. Mivel nem kaptak bekötőutat az élet lelassult, és az emberek fokozotason más helyre költöztek. Mind a mai napig csak egy földes úton lehet bejutni, ami kb. 4 km hosszú. Az utat egy kis patak keresztezi, és van 3-4 kis híd is, melyeken nagyon óvatosan kell vezetni.

A Friedrich család cicái, márcsak Ottó, az apacica hiányzik, de ő óvatosabb volt az idegenekkel

Sanyi és a szürkemarha

Gyűrűfű ökofalu (info: http://www.gyurufu.hu/) és természetesen nincs tömegközlekedés, így a vonat a közeli vasútállomáson, Cserdi-Helesfán állt meg. Amikor leszálltunk Pisti még nem volt ott. A helység annyira pici, hogy még állomás épület sem volt ha jól emlékszem. Az az igazi, "in the middle of nowhere". Aztán kimentünk az útra. 10 perc alatt talán 1 autó halad el, de ez már reményt adott. Pisti is hamar odaért szalmakalapjában, majd beszálltunk az autóba és irány Gyűrűfű. Még innen is több falun kellett áthaladni, mire odaértünk. Viszont ott minden kárpótolt bennünket. A szép idő, a friss levegő, a madarak, a cicák, lovak, kecskék, az erdő, ahol Timurral egy nagyot sétáltunk.

Pacisímogatás

Az építőtáborba is benéztünk, Mátyás tartott egy előadást az Earthshipről, amit a fiatalok nagy érdeklődéssel hallgattak. Megismerkedtünk a falubeliekkel is.

Sajtkóstolás Sanyinál

Itt minden annyira más. Az emberek nyugodtak és barátságosak, nem panaszkodnak a rendszer miatt. Az állattenyésztéssel foglalkozók viszont rengeteget dolgoznak. Igen, a mezőgazdaság rengeteg energiát felemészt. Szinte nincs is másra idejük. Viszont nincs tv, nincs tömeg, és a politikai élet eseményei is csak szűrön keresztül jutnak el. Persze azért van internet és ezen keresztül az egész világ kinyílik a helyiek számára. Sanyi Shepherd, aki kecskékkel foglalkozik meglepően sokat tudott a világ eseményeiről. Igazi filozófus!

Sanyi és kutyája

Breastfeeding

Timur is nearly 2 years old and he is still breastfed. He seems to enjoy this privilege quite a lot. He gets it mostly before falling asleep, but when he comes home after a whole day in the nursery, he tends to demand some time on the breast too. This calms him down and we establish contact again. I thought that breastfeeding at this age had mostly nurturing function and not so much of a nutritious value, but the literature says the opposite. This is what Kelly Mom says: http://www.kellymom.com/bf/bfextended/ebf-benefits.html#mother

• Nursing toddlers benefit NUTRITIONALLY
• Nursing toddlers are SICK LESS OFTEN
• Nursing toddlers have FEWER ALLERGIES
• Nursing toddlers are SMART
• Nursing toddlers are WELL ADJUSTED SOCIALLY
• Nursing a toddler is NORMAL
• MOTHERS also benefit from nursing past infancy
• Additional Resources

It is true that Timur has not been really sick yet. He had/has a running nose, he threw up once, and has thin poo sometimes, but no fever or anything nightmarish. Whether this is due to breastfeeding or this is just him, I don't know. It is just even better that I can also benefit from breastfeeding, although I feel sometimes really tired, especially when I have my period too. I have no plans regarding the breastfeeding and I would be more than happy, if I could keep this up until Timur stops naturally. That's quite a challenge though, but obviously it would offer him a very special experience, and a good start in life.

Shoes, shoes and even more shoes...

Timur has lots of fun putting on our shoes and trying to get from A to B in our flat in them. Sometimes he has one of my slippers on one of his foot and Mathijs' boot on the other. He looks really funny. He needs to perform some acrobatics to move ahead, but he laughs a lot in the process. Not even falling is painful. He is full of joy, full of sunshine in his heart. Here comes the son, little darling...

Elalvás

Timur úgy 8 óra körül szokott ágyba menni. Az új rutin az, hogy a fürdés közben fogat is mosunk. Nagyon szereti a fogkefét rágni, még nem igazán tudja mi pontosan a művelet funkciója. A lelkesedés szerencsére megvan hozzá. Fürdés után könyveket nézegetünk az ágyban. A könyvtárból szoktunk hozni jó kis neki való könyveket, melyeket többnyire Timur saját maga válogat. Néha egy egész rakás könyvet lekap a polcról. A szelekció az alapján megy, hogy van-e bennük autó, mert az autós könyvek ám az igazi kedvencek. De szeretjük az állatos könyveket is, főleg amelyikben zsiráf is van. A könyvek nézegetése után leoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a zenét, többnyire a Classical Masterworks sorozat egyikét tesszük fel, de szoktunk meditatív jellegű zenét is, vagy kínai furulyás feng shui zenét, vagy delfinhangokat is játszani. Közben szopizik egyet és lassacskán elalszik.

Nagyon nagy dilemmám ez a cicin való elalvás, mert napközben is alszik még egyet, és akkor is cicin alszik el. A bölcsiben gondolom nem nagyon vagyunk ezzel népszerűek, mert ott meg alig akar elaludni. Ők cumisüvegben adnak neki tápszert elalvás előtt. Amúgy tényleg nagyon jól csinálják, mert mindennap alszik valamennyit. Le a kalappal előttük!

Azt hiszem majd az AP listákon megnézem, hogy másoknak is van-e (gondolom biztosan) hasonló problémájuk, és ők mit csinálnak ilyenkor. Lelkiismeretfurdalásom van amiatt, hogy kondícionálom az elalvását és ezzel mások dolgát megnehezítem.

Amúgy közben nagy együttalvás párti lettem és azt fedeztem fel, hogy a mesekönyvekben is előjön a téma. Ugye milyen jó, ha az ember nem egyedül alszik, hanem van mellette valaki? Ha más nem, akkor legalább a kitömött állatkái. Az együttalvás nagy móka, igazi megerősítés. Ha napközben együtt vagyunk, akkor miért kell éjszakára különválnunk? Jobban tudnánk egyedül pihenni? Soha nem felejtem el a gyermekkori félelmeimet a sötétben. Mindig attól féltem, hogy valami idegen, talán szörny, van a szobában. Nagyon nem szerettem amikor anyukám leoltotta a villanyt. Ilyenkor mindig elkezdtem a tesómmal beszélgetni, aki fölöttem aludt az emeletes ágyon. Még így felnőttkorban is vissza-visszajön ez a szorongató érzés. ...Nézzétek, még Kikker sem alszik egyedül.