Magyarországi út

Április végén megint utaztunk. Ezúttal haza, Magyarországra. Repülővel (esti járat) mentünk, amit Timur elég jól tűrt, csak azt nem valami jól, hogy be kellett őt csatolnom. A mellettünk ülő hölggyel jót játszadoztak, majd átment a Mátyáshoz és elaludt az ölében. Pisti kijött értünk a reptérre, így hamar hazaértünk és ágyba kerültünk. Pisti ideadta erre a hétre az autóját, így nagyon király volt minden. Mielőtt még lementünk volna Szegedre találkoztunk Patrickkal és Asenethtel, akiket már nagyon régóta nem láttunk. Pontosabban Asenethtel, akit időközben a Patrick feleségül vett, most találkoztunk először.

the lovely couple

Megittunk egy kávét/teát/unicumot a Művész kávézóban. Ase & Timi a Művész előtt

Majd ebéded vásároltunk és a Deák téren piknikeztünk egyet kolbásszal, szalonnával, paprikával, paradicsommal, kempingsajttal, stb. Olyan igazi magyaros picknick volt. Igyekeztünk kultúránkat bemutatni távolról jövő kedves vendégeinknek. Timur közben jót aludt.

Deák téri piknik

Innen aztán rohantunk a gyerekülésért, majd mentünk le Szegedre. Szegeden először beugrottunk Péterékhez. Timur még a fürdőkádba is beugrott Mandulához, majd a hosszas örömök után hazamentünk a Jankovichba a nagymamához. Elég símán ment minden, kivéve az ágyat, ami nagyon kényelmetlen volt. Timur jókat játszadozott, a nagymamával pakolásztak, mi meg intéztük dolgainkat.

Judit nagymamával

Volt egy nagy bbq-s buli a Zsuzsiéknál. Ott voltak a Baloghék, Tóth Tamásék. Közben Mark is megérkezett Törökországból, szóval majdnem teljes volt a kör. Mátyás megint alakított a főzőtudományával. A következő nap állatkertbe vittük Timurt, majd Vásárhelyre mentünk.

A simogatóban

Timur első találkozása Fülöp nagypapával.

A nagyapa nagyon emocionális volt és alig tudtunk innen elszakadni. Útban vissza Szegedre beugrottunk Bokorékhoz, találkoztunk a nagy fiúkkal és beszélgettünk egyet Katával.

Szálljunk már be!

Szombaton indultunk Taksonyba, néhány "potyautassal".

Anikóék már vártak bennünket. Este beindult a háromnapos buli. Jött a Zsolt, jöttek a Müllnerék is, Szellye Gyuriék is. A ház minden zugában aludt valaki. Timur és Mandula egy szobában aludt. Így éjszaka fel-felriasztották egymást. Reggel meg amikor az egyik elhallgatott, akkor a másik kezdett el kuruttyolni. Nagyon mókásak ezek az apróságok. Csak az nem, amikor nem alszunk eleget. Amúgy nagyon jó volt ezt az együttlét. A közös vacsorák és a tábortűz melletti éneklés már nagyon hiányzott. Nekem vasárnap elkezdődött a konferencia és 3 napig le sem álltam. Jó volt végre arcokat látni és ismerkedni, ötleketet, infót kapni a szakmáról. Az első nap Timur integetett amikor elmentem. Olyasmi volt ez, hogy neki ott jó dolga van, menjek csak nyugodtan. A második nap már egy kicsit nyűgösebb volt. Szegény papa. A harmadik nap bejöttek Mátyással Pestre és ott bandukoltak napközben.

A Nemzeti előtt

Elmentek Pistihez egy délutáni pihenőre és este jöttek értem a Benczúrba. Pisti kijött velünk Taksonyba és másnap ő vitt ki bennünket a reptérre. Vissza is viszonylag problémamentes volt az út. Timur nézelődött kifelé. Azóta, ha repülőt hall, néha én nem is veszem észre a sok zaj között, akkor mutatja a repülő jelét és utánozza a motor zúgását. Ez utóbbit én nagyon mókásnak tartom. Timur az érkezésübk után ment a bölcsibe. Én meg hazagyalogoltam az állomásról, mert elhagytam a kulcsom valahol és nem tudtam a biciklizáramat kinyitni. De legalább szép idő volt és nem kellett sehová se rohannom.