Második vlielandi kirándulás

séta, tenger, szél, nap...Vlieland

Április közepén megint elmentünk Vlielandra. Most világossal keltünk át a szigetre, így rengeteg látnivaló volt. Még fókákat is láttunk az egyik szigeten. Ott sütkéreztek, mivel az idő csodálatosan szép volt. Szinte nyári meleget fogtunk ki és csak akkor hült le egy kicsit, amikor már hazafelé indultunk. Sokat sétáltunk a szigeten, olvasgattunk, bevásároltunk, főztünk, teáztunk, tömtük a vlielandi suikerbrood-ot (séta után ugyi, megéhezik az ember), Timur még fürdött is egy kis fürdőkádban a teraszon.

Annyira türelmetlen volt, hogy csak a pelenkát sikerült lekapni róla

Az édes semmittevés...

Sőt még izlandi lovon is ültünk. Semmi kec-mec azonnal kivittek bennünket az erdőbe. Ezek az izlandi lovak nagyon jópofák. Egyszerre teszik a jobb- és baloldali lábaikat, mint a láma, vagy a teve és ettől nagyon kényelmes rajtuk ülni. Nem rázzák úgy szét az embert ügetés közben, mint más lovak.

Azok a szuper jó izlandi lovak

Ez alkalommal egy fácánpár is rendszeresen meglátogatott bennünket. A maradék kaját többnyire kitettük nekik, hogy nyugodtan lakmározzanak. Szinte a kezünkből ettek. Viszont Effinek, anyósom kis border terrierjének sem kellett több, meg persze Timurnak sem, és élvezettel hajkurászták a fácánokat. De legalább így történt is valami.

A bátor fácán koma

Ami még megemlítendő, hogy Mátyás papa egy nyúljárat kijáratához mindenféle faág, toboz, kagyló felhasználásával nagyon szép erődöt épített. Nyúl sógor biztosan nagyot csodálkozott amikor kilépett. A kirándulás másik emlékezetes pillanata, amikor Mátyás a tengernél szaxofonozott, mi meg Timurral először játszottunk, majd ő elaludt a kezemben. Közben már a nap is lemenőben volt, de nagyon kellemes volt az idő az erős szél ellenére. Ezt a pillanatot asszem sokáig fogom dédelgetni, mert tényleg nagyon 'special' volt.

Fújjad, fújjad...