minden napra egy mese - ez nem mese

Ez az a könyv, amit a kezdetek kezdetétől olvasok Timurnak. Vannak ebben mesék a világ minden tájáról és szerencsére nem olyan szabványosak. Nem sok a királyfi, szép királylány, meg a 3 próbás sztori, hanem inkább állatos történetek vannak benne, pl. Kutya-macska barátság, Miért rágják meg a fák kérgét a nyulak, Cinegenaptár, vagy hogyan tolt ki okos öreg kormorán a buta halakkal. Timur nagyon élvezi a mesehallgatást, habár még nem sokat ért belőlük. A mesék hossza pont elegendő ahhoz, hogy ne veszítse el türelmét. Eddig főként a hátán feküdt meseolvasás közben, ami azért volt jó, mert tudtam vele szemkontaktust tartani. Amikor a meseolvasást említem neki, akkor kezével, lábával kapálódzik örömében. Most már segítséggel az ölemben is tud ülni és kis mancsával babrál a papíron. Így nem látom az arcát és nem tudom figyel-e vagy sem.

Ami még érdekesség a könyvvel kapcsolatosan, hogy 1973-ban (egy évvel a születésem után) jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. A hátlapjára az van írva: HAT ÉVEN FELÜLIEKNEK. Szerencsére nem felkiáltójellel.